1. rész: Alapfogalmak, szakkifejezések

A formális tanulás oktatási és képzési intézményekben valósul meg, amely oklevéllel, szakképesítéssel, szakképzettséggel zárul. Ide sorolható a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, egyéb szakmai képzés.

A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal, oklevéllel. A nem formális tanulás leggyakrabban előforduló színtere a munkahelyek (pl. belső képzések) világa. Emellett megvalósulhat egyéb szervezetek vagy szolgáltatások révén is mint például a zenei, képzőművészeti, vagy sportkurzusok, illetve ide sorolható a magánoktatás is.

Az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, és lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel, hogy éppen tudásukat és készségeiket fejlesztik. Az informális tanulás színtere lehet a könyvtár, művelődési ház, színház, kiállítás, múzeum, egy szakmai témájú beszélgetés, egy munkához kapcsolódó film stb.

A felnőttoktatás fogalma a jogszabályokban az iskolarendszerű oktatással kapcsolatban jelenik meg. Ebben az értelemben felnőttoktatás az a képzés, ahol a tanuló iskolai oktatásban vesz részt. A képzés résztvevői tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel. A tanulók középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatják a tanulmányaikat felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévüket betöltik. A tanítás nappali, esti, levelező, vagy távoktatásban valósul meg.

A felnőttképzést a felnőttképzési törvény szabályozza, amely alatt az iskolarendszeren kívüli képzéseket kell érteni. A képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói, hanem képzési jogviszonyban állnak a képző intézménnyel. A felnőttképzésben olyan személy vehet részt, aki tankötelezettségét már teljesítette, illetve emellett tanköteles személy tankötelezettsége teljesítése mellett is bekapcsolódhat a felnőttképzésbe. A felnőttképzések 5 körbe sorolhatók:

1) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ vagy „A” képzési kör ),

2) támogatott egyéb szakmai képzés, valamely munkakör betöltéshez szükséges kompetenciák fejlesztését szolgáló tanúsítvány kiadásával zárul. Előnye, hogy képes a gyors munkaerőpiaci igényekhez, változásokhoz alkalmazkodni, a munkakör ellátásához szükséges leglényegesebb szakismeretet tartalmazza, rövid idő alatt elvégezhető. pl. mérnök üzletkötő, beruházás lebonyolító („B” képzési kör)

3) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés („C” képzési kör)

4) támogatott egyéb képzés, az általános műveltség növelését, kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. pl. asszertív kommunikáció, tárgyalástechnika tréning, konfliktuskezelés tréning („D” képzési kör)

5) céges belső képzés: egy szervezethez tartozó munkaerő kompetenciáját, szaktudását, beillesztését, megtartását, kiégés elkerülését célzó szervezeten belül megszervezett képzés, mely megvalósulhat elméleti, gyakorlati témájú oktatás, kompetenciafejlesztő tréning, coaching, mentoring, szupervízió, vagy tapasztalatcsere formájában.

Iskolai rendszerű oktatás, képzés: célja az általános, középfokú vagy felsőfokú végzettség, szakképesítés megszerzése. A nemzeti köznevelésről szóló törvény, a felsőoktatásról szóló törvény, illetve a szakképzésről szóló törvény szabályozza.

Iskolai rendszeren kívüli képzés: célja valamely munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés, szakmai kompetencia fejlesztését célzó szakmai képesítés megszerzése, munkához, vagy a mindennapi boldoguláshoz szükséges egyéb kompetencia fejlesztése, vagy valamely idegennyelvi készség fejlesztése. A felnőttképzési törvény szabályozza.

Jelenléti képzés: ide sorolható minden olyan képzésforma, mely helyhez kötötten tanteremben, műhelyben, informatikai teremben, egyéb helyszínen valósul meg és a résztvevő személyes jelenlétét igényli.

Távoktatás: az oktatás egy olyan formája, ahol az oktató és a hallgatóság nem egy helyen vannak. A résztvevő a képzési idő nagyobb részét önálló ismeretelsajátítással tölti, kisebb részében pedig konzultációkon vesz rész. A tananyagot az intézmény bocsátja a résztvevő rendelkezésére.

E-learning: olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumok használatosak. Gyakori a multimédia alapú online tanulási környezet kialakítása.

Blended learning: részben jelenléti képzés, részben pedig távoktatásos, vagy e-learning képzés keretében megvalósuló vegyes oktatási forma.

Szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben szereplő állam által elismert végzettség

Szakképzettség: a felsőoktatásban szerezhető felsőfokú állam által elismert végzettség (főiskola BA/BSC, egyetem MA/MSC, szakirányú továbbképzés)

2018-01-15T17:35:25+00:00