Napi olvasnivaló: a vízbiztonság, mint a 21. század egyik fő kihívása

 

A vízbiztonság napjaink egyik legégetőbb kérdése: persze egészen addig nincs baj, amíg minden folyik a szokásos medrében. Erről olvastunk a minap egy nagyon érdekes szakmai anyagot.

A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban meghirdetett stratégiai kutatási programjának eredményeként Belügyi Tudományos Tanács gondozásában, Biztonsági kihívások a 21. században címmel 2017. június 19-én tanulmánykötet jelent meg. A 21. században a biztonság szó említésére első körben honvédelmi, vagyon és személyvédelmi kérdések merülhetnek, holott a biztonság ennél jóval összetettebb fogalom. A biztonság fogalma önmagában nem is definiálható, a bennünket körbevevő világ minden területére kiterjed, legyen szó környezetről, egészségügyről, élelmezésről, információs adatvédelemről, a migráció biztonságpolitikai kérdéseiről vagy az energiafüggőségről, és amely törekvések közös nevezője az egyén és a társadalom jólétének megteremtése és hosszú távú megőrzése.

 

Három, nemzetközi szinten is elismert akadémikus professzor (Dr. Ijjas István, Dr. Somlyódy László, Dr. Józsa János) közös szerzeménye a „Vízbiztonság Európában, a Duna vízgyűjtőjén és Magyarországon” c. fejezet, mely a víz nemcsak élettani, hanem azzal szoros összefüggésben az alapvető életfeltételek biztosításával összefüggő gazdálkodási alapkérdésként is foglalkozik, azaz hogy „a rendelkezésre álló készletekből ki tudjuk-e elégíteni a felmerülő igényeket”. A legszűkebb értelmezés  az, amikor a vízbiztonság az ivóvízbiztonságot, a legtágabb pedig  az, amikor szinte minden, a  vízgazdálkodással kapcsolatos igény kielégítésének a biztonságát jelenti.

 

A vízbiztonságra vonatkozó fejezet legfontosabb megállapításai, az ágazati kérdések részletes elemzése nélkül, de egy későbbi átfogó vizsgálat megalapozásához, a következők voltak;

  • a globális vízhelyzet nyugtalanító volta miatt a vízbiztonság átfogó elemzése szükséges
  • Magyarország a Duna vízgyűjtőjében fekszik és 20 másik országgal együtt osztozik Európa legnagyobb folyójának vízgyűjtőjén. A vízgyűjtőn zajló tevékenységek ill. a helyi éghajlati körülmények nyomán kialakuló hidrológiai viszonyok nem állnak meg  az országhatárnál ezért  az „UN-Water (2013) bevezette a határon átnyúló vízbiztonság fogalmát”. Ennek megfelelően a vízbiztonságot érintő kérdéseket közös fellépéssel és intézkedésekkel lehet elősegíteni, mely helyet kell, hogy kapjon mind a helyi, mind pedig a regionális döntéshozatali folyamatokban.
  • a vízbiztonság növelésének egyik megfontosabb alapelve az EU Víz Keretirányelvének (VKI) ill. kapcsolódó jogszabályi előírásainak betartása, betartatása a vizek jó állapotának elérése és megőrzése érdekében, mely az EU tagállamaiban egységes cél és törekvés
  • a szigorú biztonsági előírások elterjedése (ivó, szabadtéri, fürdővíz, ökoszisztéma) fontos előrehaladást jelentenek EU szerte ugyanakkor a az előírt ellenőrző vizsgálatok rendszere költséges és bonyolult
  • a vízgyűjtő gazdálkodási tervekkel összhangban elkészültek az árvízi-kockázatkezelési ill. nagyvízi mederkezelési tervek, mely elősegíti az árvízi biztonság ésszerű szintre növelését
  •  magyarországi sajátosságként a helyi hidrológiai és talajviszonyok miatt a belvízi kockázatot csökkentő intézkedések sora indult meg, de a referencia időszakban azok eredményessége még nem ítélhető meg tényszerűen
  • a települési csapadékvíz- gazdálkodás megoldása az érintettség esetén az árvízi, ill. a belvízi biztonság elősegítésével komplex módon kezelendő
  • az aszálykárok mérséklése tekintetében, valamint az aszálykockázatok kezelésében a korai aszály előrejelzés segíthet
  • a VKI a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotát védi, ugyanakkor a vízszolgáltatás biztonságáról a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel-integrált vízkészlet gazdálkodási tervekben kel gondoskodni
  • az UN- Water definíciója szerint a vízbiztonság fogalma kiterjed a jólléti, vízparti szabadidő-eltöltési igények kielégítésének biztonságára is, de jelenleg a vízbiztonság szűkebb értelmezése miatt a kapcsolódó tervek erre terjednek ki
  • az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás és a rugalmas módszerek, eljárások fejlesztése megkerülhetetlen már a közép távú tervezés során, valamint az egyre éleződő helyzet miatt fontos szerepet kell, hogy kapjon a következő évtized kutatási programjaiban
  •  a fenti intézkedéseknek fontos környezet megőrzési szempontjai mellett legalább olyan fontosak azok a szociális-gazdasági vonatkozásai, melyet a VKI-hez illeszkedő integrált vízgazdálkodási szemléletben szükséges vizsgálni és tervezni.

 

A három részes tanulmánykötetet ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek, teljes terjedelmében itt olvasható: http://www.bm-tt.hu/assets/letolt/BM-konyv_1.pdf

 

 

 

 

2017-09-11T21:11:59+00:00