Hol van a tudás a vállalatokban?

Látszólag értelmetlen a kérdés, hiszen a tudást a szakemberek birtokolják. A munkafeladatok ellátásához szükséges tudásukat igazoló dokumentumokat, a bizonyítványok, diplomák másolatát pedig a HR osztályon őrzik. A vállalatok számára azonban döntő kérdés, hogy a dolgozók igazolt tudása jól működik-e a gyakorlatban, teljesítő képesnek mondható-e, azaz valós, hasznosítható készségekkel és képességekkel (kompetenciákkal) rendelkeznek-e a munkatársak.

További kérdéseket vet fel az körülmény, hogy a vállalati igényeknek leginkább megfelelő egyéni tudás jelentős hányadát sokszor csak a munkába állás után, tapasztalati úton lehet megtanulni. Részben ezért alakulnak ki jelentős különbségek az új és a vállalatnál dolgozó, már gyakorlott, több helyi ismerettel rendelkező dolgozók között.

Eddig a munkavállalók tudásáról esett szó, mely azonban együtt létezik a vállalatban a szervezeti szintű tudással. A munkavállalók szétszórtan, az egyének szintjén megjelenő tudásától eltérően a szervezeti tudás mindig valamilyen formában, rögzítve létezik: szabályokban, rutinokban, eljárásokban, közös normákban, szabadalmakban. Ezek a munkavállalók cserélődése esetén is megmaradnak.

A vállalatok fejlődésében, piaci versenyképességében döntő fontosságú, hogy az egyénileg elsajátított és birtokolt tudást és tapasztalatot koordinálják. A vállalatorientált, közös, vállalati szintű tudás nem magától jön létre, szervezni, fejleszteni, karbantartani kell: ez a tudásmenedzsment.

A tudásmenedzsment egyik lényegi elemét az egyénileg birtokolt tudás fejlesztése jelenti, a dolgozók tanulásra történő ösztönzése. A munkaerő fejlesztésének egyik feltétele a tanulást támogató környezet, vállalati légkör megteremtése.

Gyakran használják a tanuló szervezet kifejezést a fenti törekvésre. A tanuló szervezet azonban sokkal több, mint egy támogató környezet. Fő jellemzői a tudásmegosztás, ahol mindenki igyekszik saját tudását átadni a szervezet céljai érdekében. A tudásmegosztás folyamatairól és feltételeiről a későbbiekben még lesz szó.

A munkaerő, a személyi fejlesztés összetettségét jól szemlélteti az alábbi ábra.

Forrás: Armstrong, M. (2006): A handbook of human resource management practice. Kogan Page Limited, London and Philadelphia.

Dr. Szabóné dr. Molnár Anna PhD. ny. egyetemi docens

andragógus, felnőttképzés-kutató, tréner

2018-05-28T13:02:28+00:00